VALLÁS ÉS RELIGIO


Befogadó közösségünkhöz mindenki, aki tiszteli és elfogadja alapelveinket, csatlakozhat, vagy látogathatja rendezvényeinket. Számunkra a hit örömteli és szabad dolog, ezért nem gyűjtünk tagokat sem. Szertartásaink az egyénről, az ő életéről szólnak, s nem arról, hogy általa magunkhoz láncoljunk bárkit is.

A vallás idővel nagyban eltávolodott eredeti, ősi szerepétől. A latin „religio” szó eredeti jelentése visszacsatolni, vagyis amit „vallunk” annyit jelent, ahogyan a világról gondolkodunk, és arról, hogyan kapcsolódunk vissza az Egységbe.

A történelem során lassan különvált a vallás és a hit. A hit megmaradt személyes belső élménynek, a vallás annak egyfajta külső, intézményesített formája lett. Ez az intézmény a különböző kultúrákban gyakran szigorú, rugalmatlan, dogmatikus lett, és elsősorban a társadalmi rend fennmaradását szolgálta – durvább vagy finomabb eszközökkel –, és nem az egyén szabad fejlődését. Az ily módon kialakult hitrendszerek mögött azonban mélyen még meghúzódnak a közös gyökerek, a közös törekvések.

A modern világban egyre több lehetőségünk, és hitünk szerint egyre nagyobb szükségünk van arra, hogy visszanyúljunk az ősi gyökerekhez, melyek a jelen kuszaságában jelenthetnek fogódzókat, biztos alapokat. Ahogy a fák gyökereik nélkül nem tudnának megállni, úgy az embernek is szüksége van „gyökereire”, melyeket az őseinél találhat meg. A hagyományok, a rituálék, szertartások mind ezt a célt szolgálják: kapcsolatot teremteni egy régi, működő rendszerrel, mely segít nekünk, hogy megtaláljuk a helyünket az Univerzumban.
A mi közösségünk is egy Út a sok közül, mely a mindenséghez, az Egységhez, Istenhez vezet. Hisszük, hogy akkor lehet valódi béke világunkban, ha a különböző vallások és kultúrák tolerálni tudják egymást és megbékélnek egymással.

„Mindaddig nem lesz béke a népek között, amíg a Föld nem válik a közösség egyetlen kertjévé. Mert hogyan lehetne béke ott, ahol mindenki a saját hasznát keresi…”

Esszénus Béke Evangélium